Úton a Megszállottak / Jana Tomková riaditeľka Slovenského inštitútu v Budapešti

Vážený pán veľvyslanec Slovenskej republiky v Maďarsku, Peter Weiss, vážený pán Jiří Sýkora, riaditeľ tlačového odboru Medzinárodného vyšehradského fondu, vážený pán Örkényi Zoltán, zástupca Národnej vyšehradskej koordinátorky maďarského Ministerstva zahraničných vecí, milí kolegovia – diplomati a samozrejme hostia a priatelia SI.

Visegrádi Négyek és a Megszállottak ünnepe a Szlovák Intézetben

Sokszor elmentünk már mellette, és mégis nehéz lenne felidézni pontosan a Szlovák Intézet Rákóczi úti patinás klasszicista épületét. Pedig ez a szépen felújított palota adott helyszínt február 15-én a Visegrádi Négyek (Magyarország, Lengyelország és az akkor még Csehszlovákia) által pontosan 21 éve létrehozott együttműködés ünnepi megemlékezésének.

Úgy kezdődött, mint máskor

Odamentünk pódiumozni. Még a témáról is csak picivel hallottam többet, mint az eddigi, általam látott pódiumoknál.

Hospice? Igen, egy szervezet, betegápolással foglalkozik, rákos betegeknek segítenek. Polcz Alaine neve, meg az őszi nárciszültetés, ami úgy hirtelen beugrik a napi rohanás után. Sok ez, vagy semmi egy ilyen szervezetről? Ezen gondolkodom, magam sem tudom miért. Kicsit még el is szégyellem magam, talán csak én vagyok ilyen tudatlan!?

Gyűltek az emberek, volt pálinka, tea, végre én is ihatok valamit, fut át az agyamon, míg vágom zsebre a kocsi kulcsot.

„ …sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”

December 12-én az ÖREGISKOLA Közösségi Ház kiállítótermében hallgattuk meg Szántai Lajos öntészeti szakértő előadását a magyar harangok történetéről, és hallottunk a harangöntés műhelytitkairól. Sok-sok templomot és harangtornyot megkeresett, hogy ismertté tegye a harangöntő műhely és a mester nevét.

Itt tudtuk meg, hogy a Nagykovácsi Katolikus templom harangjait mikor öntötték:
Lélekharang: 1928
Mária Magdolna: 1928
Szent Flórián: 1934

Nagykovácsi szerencsés helyzetben van

Perczel Forintos Dóra és Perczel András az Én pódiumomon

Nagykovácsi szerencsés helyzetben van: tudósok, művészek, közéleti személyiségek élnek itt, talán hálás közemberként, hogy itt települtek le, ebben a befogadó és kíváncsi faluban. A novemberi Én pódiumom két vendége is közéjük tartozik, akik telt ház előtt engedtek bepillantást az életükbe, egy jó hangulatú estén évődtek egymással és velünk a közönséggel.

A HALÁL CSENDJE - dr Rigó Péter megnyítója

 Az ember minden korban és minden kultúrában egy és ugyanazon kérdéssel kerül szembe: arra kell megoldást találnia, hogyan győzze le félelmét az elkülönültségtől, különösen a végső elkülönültségtől a haláltól és hogyan valósítsa meg az egyesülést, hogyan haladja meg az egyéni életet és olvadjon egybe a világegyetemmel.

Oldalak